Kcsi2 Szépnek látod vagy sem, ez a tested.
Sok nő nincsen kibékülve a saját testével.
Sok nő nem szeret a tükörbe nézni.
Sok nő a tükörbe nézve a hibáit látja.
Sok nő meg akarja változtatni a testét.
Sok nő meg is változtatja a testét.
Sok nő még ezek után is elégedetlen a külsejével.
És sok nő azt mondja magáról, hogy neki minden megfelel, közben pedig utálja magát.
Hogy is van ez?
Miért látja a NŐ magát csúnyának? Miért gondolja, hogy a testrészek, amelyeket kapott nem jók. Miért gondolja magáról, hogy nem szerethető? Miért nem szereti magát?
Mert ez itt a szeretetről szól. Elfogadod-e azt, ami, aki vagy, vagy sem.
Ezek gondolatok, amiket a nő magáról gondol. Miért kerültek a fejébe és hogyan?
Gyerekkorban az embert sok benyomás éri.
Itt kezdődik minden.
Talán 8-9 éves lehettem, nagyon szerettem a szép ruhákat. Aznap egy virágos ruha volt rajtam, már kezdtem kinőni, kicsit szűk volt már, de nagyon szerettem. Váratlan vendégek jöttek és az egyikük egy idősebb férfi lépett oda hozzám és csak annyit mondott, hogy ez a ruha nem nekem való, túl szűk és nem illik így öltözni. Ez az élmény olyan meghatározó volt számomra, hogy 20 éves koromig csupa bő ruhába jártam, ami kétszer nagyobb volt nálam.
Akkor még nem tudtam, hogy ennek mekkora jelentősége volt. Felnőttként kezdtem gondolkozni rajta, hogy miért vagyok szégyenlős és miért járok bő ruhákban. Lehetséges, hogy nem ez volt az egyetlen ilyen eset a gyerekkoromban, de ez nagyon megmaradt bennem. Elszégyelltem magam és rossz érzéseim lettek. Nem értettem miért mondja ezt, ez a férfi.
Ma felnőtt fejjel vannak elméleteim, de úgy gondolom, hogy már nincs szükségem erre a korlátozó gondolatra. Nincs szükségem a szégyenre. És leginkább nem érdekel, hogy mások mit gondolnak rólam.
És mennyi ilyet kapnak gyermekek….
Ezt nem illik egy kislánynak, kisfiúnak. Ugye a fiúk nem sírnak. (MIÉRT??? – már bebizonyították, hogy az elfojtott érzelmek csak bajt okoznak)
A gyerekek nem szelektálnak, csupán veszik a gondolatokat. Csak 14 éves kor után kérdőjelezik meg igazán a felnőtteket, de addigra már annyi mindent kaptak, hogy nem is tudnak róla, és csak felnőttként fognak szembesülni ezekkel a korlátozó gondolatokkal.
Mihez kezdj?
Felnőttként pedig nehéz tetten érni ezeket a gondolatokat, amik a testünkről gondolunk, mert annyira hétköznapiak. Ilyenkor érdemes önvizsgálatot tartani: gondold végig, hogy miket gondolsz magadról. Ülj le egy csendes 10 perce és írd le azt, ami eszedbe jut. Ne bíráld, ne gondolkozz, csak írd le. Aztán olvasd vissza egyenként és elemezd ki ezeket a mondatokat
Honnan hallottad? Mondta neked valaki? Ki mondta? Miért mondta? Mikor mondta? Milyen emléked van ezzel kapcsolatban?
Kérdőjelezd meg: valóban igaz ez? Ha megkérdőjelezed, és őszinte vagy magadhoz, akkor kibújik az igazság és érezni fogod, hogy nem is biztos, hogy igaz az, amit magadról gondoltál. Keress ellenérveket és cáfold meg! Keress példákat, amikor valaki próbáld megerősíteni a hited ellenkezőjében, de nem vetted észre.
Például, én nagyon sokáig nem tudtam a dicséretet elfogadni. Nem hittem benne. Azt gondoltam, hogy úgy sem jó igazán, nem áll annyira jól az a ruha… De ez csak egy gondolat! A gondolatok pedig változtathatóak!
Neked milyen korlátozó hiedelmeid és gondolataid vannak, amik miatt gondban vagy a testeddel?
Ha úgy érzed, hogy ehhez kell egy támogató közeg, és valakivel szeretnéd megbeszélni, akkor keress bátran! Tudom milyen végig menni az önelfogadás útján, mert végig jártam, így tudok neked is segíteni!
Iratkozz fel és az első levélben kapsz inspiráló motivációs kártyákat, amiket kitehetsz a telefonodra és hetente kapsz motiváló leveleket, mesélek magamról és igyekszem elérni, hogy elkezd szeretni a tested!
