fbpx

Vagyis Vilma doktorasszony. Az első magyar női orvos.

Nemesi családból származott, a család ötödik gyermekeként. Az édesanyja súlyos tüdőbeteg volt és gyermekkorában csupán reggelenként találkozhatott vele. A gyermekek felsorakoztak és édesanyjuknak volt mindőjükhöz pár kedves szava.

Már ekkor azt érezte, hogy valahogy szeretne segíteni az anyukáján, később ez terelte őt az orvoslás felé. Életéről könyvet is írtak, Vilma doktorasszony címen. Életútja nem volt épp egyenes, de kitartása mindenen átsegítette.

1847-ben született. Ekkortájt a nők Magyarországon nem tanulhattak orvosi egyetemen. 1869-ben értesült arról, hogy Zürichi Egyetem felvételt hirdetett női hallgatók részére is, így elhatározta, hogy oda megy tanulni. Ekkor Vilma már férjnél volt és a férje beleegyezése kellett, hogy tanulhasson (!). Ezt megkapta, de semmilyen anyagi támogatást nem kapott. Ez a házassága egyébként egy egyoldalú szerelem volt, mert Vilma bezárva érezte magát benne. Végül 1972-ben iratkozott be és 1879-ben védte meg a disszertációját.

Mivel itthon nem fogadták el a diplomáját, ezért további tanulmányokat folytatott. Letette az érettségit, szülésznőnek tanult, folyamatosan betegeket fogadott, hogy eltartsa magát. Főleg nők keresték fel, akiknek nagyon tetszett, hogy női orvos foglalkozik velük, bár jelentős számban voltak olyanok is köztük, akik titokban mentek el hozzá.

Házassága felbomlott, de rátalált az igaz szerelem, amelyben már ő is jól érezte magát. 1887-ben férjhez ment Wartha Vincéhez, aki jeles vegyész, műegyetemi tanár volt.

A diplomája honosítására 1895-ig kellett várnia, akkor engedélyezték nőknek, hogy tanulhassanak. 1987. május 14. avatták hivatalosan is itthon doktorrá.

Vilma doktorasszony kiállt a nők jogaiért, támogatta a női szervezeteket, támogatta a nők számára is kedvező iskolareform létrejöttét, számos lányiskola létrejöttében vett részt, politikusokkal is szembeszállt a női ügyekért és az egészségügyi felvilágosítást is szorgalmazta. Hat évig tanított az Országos Nőképző Egyesületben betegápolást, gyermekgondozást, fertőző betegségek ápolását.

67 évesen (!) 1914-ben elvégezte a katonaorvosi képzést is és 1915-ben érdemrendet is kapott. A háború miatt ugyan is a nők szerepe felértékelődött és Vilma 14 városban szervezett nők által vezetett betegmegfigyelő állomást.

Tanulmányai: A nők munkaköre, A nőmozgalom Magyarországon

Vilma ereje és kitartása megnyitotta kapukat a nők előtt Magyarországon is. Életútja példaértékű és sokat tanulhatunk tőle hozzáállásból és arról, ahogyan a világról gondolkozott. Igazi forradalmár és újító volt, pedig semmi mást nem csinált, minthogy önmaga volt.

Forrás: Wikipédia, Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Még szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .