Kcsi2 Azaz, hogyan szánj magadra minden nap időt, ami energiával tölt fel és segít neked.
A mai rohanó világban nem könnyű úgy élni, hogy megéljünk minden pillanatot és a napunkat is úgy éljük, hogy minden a helyén van. Kibillenünk és sokszor nincsenek meg a segítők vagy a biztos alapok, amik visszabillentenek.
Mit is jelent a szakrális?
Szentséges. Ám itt nem vallási értelemben értjük, hanem a teljes hétköznapi valóságot szeretnénk átitatni egy érzéssel, amely megváltoztat mindent. Mindegy, hogy vallásos vagy-e vagy sem, nincs jelentősége. Ha a szakralitás hiányzik az életedből, akkor legyen bármilyen a hited, nem tudsz kapcsolódni igazán önmagadhoz és a természethez.
A szakralitás lényegében egy kapcsolat a világgal, önmagunkkal, a természettel.
Az elmúlt hónapokban teljesen átformáltam a szokásaim, naponta szánok magamra 15 percet, amikor különféle gyakorlatokat végzek. Amikor eszem, az ételt és a testem is megtisztelem. Amikor beszélgetek valakivel, figyelek rá. Amikor dolgozom, akkor elmélyülten végzem a munkám. Figyelek az érzésekre és gondolatokra, amik bennem vannak. A szakralitást mégis a szertartásosság hozza meg sokszor. Nézzünk néhány tanítást, amit én is kaptam.
Indián tanítások
Az ősi indián tanítások szerint akkor lesz szentséges egy élet, ha szentként kezeljük a természetet körülöttünk. Az amit adunk, amiként bánunk a környezetünkkel meghatározza az életünket. Legyen élő kapcsolatunk a Földdel, ahol élünk. Ha mindent szentként kezelünk magunk körül, akkor szentségben tudunk élni.
Ha elveszünk valamit a természetből, akkor azért felajánlást kell tenni. Ez lehet akár a hajunk is. Az indiánok dohányt szoktak felajánlani, nekik ez a szent növényük. Magyarországon a boróka volt a régi hagyomány szerint a szent növény. De végső soron bármely növény megfelel. Az indiánok nem hagynak nyomot maguk után és mélyen tisztelik a természetet, mert tudják, hogy mi magunk vagyunk a természet.
Rituálék naponta
Rituálékat is bevihetünk az életükbe, ezek segítenek közelebb kerülni önmagunkhoz is és segítenek a természettel való kapcsolatban is. Ezek segítenek a rendszerességben is és a gyakorlás közben jobban megérthetjük és megérezhetjük, hogy mi magunk is a természet részei vagyunk.
Napi rituálé lehet egy ima, hálaadás, szertartások, amiket rendszeresen, minden nap végzünk.
Reggel lehetséges a napköszöntő, ezt magunk is megfogalmazhatjuk. Átgondolhatjuk a napunkat is, magát a feladatokat is, de akár egy célt is adhatunk, hogy ma milyen érzést szeretnénk megélni.
A munkában elmehetünk 5 percre pihenni, kikapcsolni, töltődni.
Estefelé pedig hálát adhatunk a napunkért, végig gondolhatjuk, hogy mik történtek velünk. Ilyenkor van lehetőség átértékelni a történéseket. Ami nem volt jó, azt végig gondolni, hogy milyen más lehetőségek vannak benne még.
Emellett szertartásokat is csinálhatunk. Apró szertartások lehetnek ilyenek például: az otthonunk, kertünk körbejárása: megérinted szeretettel a kerted, amikor elmész mellette. A gyermeked is szeretettel érinted, néha csak úgy. Az autódnak meg köszönöd, hogy hazahozott. A takarítás is lehet szertartás, hiszen otthonunkat tisztítjuk meg. Lényegében minden lehet szertartás, mert ezeknek a lényege a lassulás és figyelés.
Azt valósítsuk meg, amit tudunk. Mindennek a lényege, hogy ne azért csináljuk mert kötelező, vagy mert valaki azt mondta, hanem azért mert jobban akarjuk érezni magunkat. Ha egyáltalán nem csinálunk semmit, az is egy jó út lehet, mert nincsenek rossz utak.
Néhány példa
Föld szertartás: csak állj ki a kertbe (bent is lehet) és csukd be a szemed. Figyelj lefelé a föld felé és kapcsolódj le Földanyához. Csak figyeld, hogy mi történik, milyen érzés. Bármit is érzel, az rendben van.
Napköszöntő: Reggel, kelet felé fordulva lehet köszönteni az új napot. Egyszerű mondatokkal, de találsz énekeket is a youtubon. “Ez megint egy szép nap legyen.” “Készen állok a mai nap a jó dolgokra.”
Esti köszönés és hála: a testünknek megköszönni, hogy ma is szolgált minket, hogy támogatta a napi munkánkat. Földanyának megköszönni, hogy ma is adott táplálékot, otthont. Hálát adni az aznapi jó dolgokért. “Köszönöm testem, hogy ma is szolgáltál.” “Hálás vagyok ma azért….” Fontos, hogy amikor hálát adunk, akkor az érezzük is át.
Mozgás
Természetesen meditálhatunk, mozoghatunk rendszeresen, ezeket is lehet úgy végezni, hogy tudatosan figyelünk magunkra. Mindennek van hatása, ha tudatunkkal arra figyelünk, hogy mi történik bennünk, akkor máris kapcsolódtunk önmagunkhoz. Amikor a mozgást azért végezzük, mert kötelezőként tűztük ki magunknak, az nem egy természetes folyamat és egy feszülés lesz benne. Ha jól esik csináljuk, ha nem akkor nem.
Néhány jógaoktató kifejezetten felhívja a figyelmet a légzésre. A légzésfigyelés nagyon jó összpontosításnak és lenyugtatja az elmét és a háborgó érzelmeket.
Étkezés
Az étkezés is lehet szentség. Az étkezés előtt étel áldást is lehet mondani, ezzel tudatosítjuk, hogy amit eszünk, az táplálja testünket. Mi a Napfényes étterem egyik áldását használjuk (a szakácskönyveikben van pár példa).
“Föld te termetted nekünk,
Nap te érlelted nekünk,
Nap te kedves,
Föld te kedves,
Mit most eszünk,
Néktek köszönhetjük!”
Az étkezés után szokás megköszönni az ételt, de ha egyedül vagyunk, akkor is tegyük ezt meg. A köszönés is egyfajta hála.
A lényeg, hogy érezzük is, hogy tényleg hálát adunk az ételért. Ha kellemetlen számodra, akkor ne csináld, mert csak rosszul fogod érezni magad. Amit pedig pusztán csak kötelességből teszünk, az üres marad.
Összefoglalás
Az egyik nagy baj, hogy kiveszett az emberek életéből a tisztelet és megbecsülés. Mindent gyorsan, készen kapunk, nem kell dolgozni érte és emiatt értéke sincsen. Ha nem kell, kidobhatjuk. Ez a szemlélet elidegenítette az embert saját magától és a környezetétől. És minden hiába, mert így sem lettek boldogabbak az emberek, sőt épp, hogy még jobban hajszolják az időt, pénzt, nem marad semmi a végén.
Önmagunk miatt érdemes elindítani a változást, apró lépésekkel. Tisztelni amink van, amit eszünk, amit viselünk, akikkel találkozunk, akikkel beszélünk és a környezetünk tágabb értelemben is. A szentség nem egy kiváltság és nem egy elérhetetlen állapot, ez az ember sajátja és az őseink pontosan így éltek.
Az életünk nem attól lesz természetes vagy szent, mert azt mondjuk rá, hanem attól, ha ezt a mindennapokban megtesszük. Apró dolgokról van szó, mi is fokozatosan vezettük be az életünkbe ezeket a szokásokat.
Nem számít, hogy hol tartasz, csak az számít, hogy szándékod van rá, hogy együtt élj a természettel. Mert a természettel való együttélés a legkönnyebb út a szakrális élethez. Nem kell mély spiritualitásba vonulni a hegy tetejére. Elég ha a természethez visszatérünk, amely most is ott van. Elég, ha tiszteljük a környezetünket és békében élünk egymással és a világgal.
Ha szeretnél változtatni az életeden és úgy érzed, hogy megakadtál, nem látod a kiutat, akkor nézd meg a tanfolyamom. 4 hetes önismereti minikurzus, amely segít kimozdítani a holtpontról és elindít egy új úton. Sokaknak életközepi válságban is segített. A tanfolyam tulajdonképp elindít egy szemléletváltásban és rájössz, hogy a dolgok nem mindig olyanok, amilyennek gondoljuk. A végére pedig rájössz, hogy bármilyenek lehetnek, attól függően, hogy mit gondolunk róluk.
