fbpx

Azaz a stressz hatásai

A stressz felgyűlik az emberben, mert a mindennapi élet manapság elég stresszes. Bármi okozhat stresszt, attól függ, hogy mi mit élünk meg annak.

„A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre” mondja Selye János már 1956-ban. Ő a stresszkutatás egyik úttörője.

A működése egyszerű: valamilyen behatás ér, aminek a hatására idegesség, düh, feszültség, nyugtalanság léphet fel. Ha ezek az érzéseket az érzéseket eltemeted, akkor gyűlik és egyre nagyobb lesz az idővel. Úgy is el lehet képzelni, mintha dobozokat pakolnánk egymásra. Minden stresszes alkalom egy doboz. Te csak pakolod egyiket a másikra. Végül akkora lesz, hogy meginog és egy aprócska doboztól is ledől. Kitör a vulkán.

Az érzések, amiket eddig kordában tartottál, most elszabadulnak. Dühroham, hiszti, kétségbeesés formájában szabadul rá a világra. Eddig téged evett belülről, utána meg a környezetedet, ami épp lehet, hogy nem is tehet az egészről.

Ismerős? Nekem nagyon. Gyakran előfordult velem, hogy sorozatban történtek dolgok, amiket nem tudtam feldolgozni, vagy nem tudtam hirtelen kinek elmondani, ezért összegyűlt és végül a gyerekkel kiabáltam, vagy a párommal. Utána persze nagyon rossz érzés és egy idő után tudatosul, hogy mi váltotta ki valójában. Ha nem figyeled meg, hogy mi az oka, akkor csak vaktában történnek a dolgok.

A stressz kezelése megtanulható. Először is azt kell tudatosítanunk, hogy nekünk mi okoz stresszt. Ha megvannak az érzékeny pontok, akkor meg kell vizsgálni őket.

Melyiket lehet kiiktatni? Hogy lehet enyhíteni rajta? Mi az, amit nekem kellene megváltoztatnom benne?

A külső forrásokat nem mindig tudjuk megváltoztatni vagy kiiktatni, akkor pedig magunkon kell dolgoznunk, hogy megváltoztassuk azt, ahogyan az minket érint.

A stresszt ki is adhatjuk magunkból, átformálhatjuk, ez a transzmutáció. Erre jó lehet egy hobby, sport, kiabálni a hegy tetején, kirándulás, vagy a barátokkal való lazulás és kibeszélés.

Sok embernek már annyi is elég, ha elmondhatja valakinek. Emiatt jött létre több női csoport a facebookon, ahol viszonylag biztonságos körben elmondhatják a nők, amit érzenek. Ettől megkönnyebbülnek és már nem máson fogják kitölteni a mérgüket. Ez is egy jó módszer, bár szerintem az élő beszélgetés nyomába sem érhet, de nyilvánvalóan azt kell használnunk, amikre van lehetőségünk.

Természetesen ez akkor működik, ha a tagok viszonylag támogatóak és nem bántják egymást. Az online térben úgy érezzük, hogy „bármit megtehetünk”, holott ez nem igaz, pont úgy kell kezelni, mintha egymás mellett ülnénk egy szobában.

Neked is magadnak kell megtalálnod, azt, ami a számodra a legjobb formája a stressz feldolgozásának. Mi gyakran megyünk ki az erdőbe kiabálni a gyerekekkel :D. Saját magamat figyelem, mik okoznak gondot és miért. Hol van az a pont ami feldühített vagy kiakasztott vagy félek, vagy egyszerűen csak leterhel. Például amikor egyszerre sok feladatot kell elvégeznem, viszonylag rövid idő alatt, az nagyon tud stresszelni. Sokáig nem értettem miért vagyok ideges. Megfigyeltem, hogy a sok feladat miatt érzett szorítás okozza, hogy túl sok a feladat és kevés az idő. Azt csináltam, hogy leírtam a feladatokat és rangsoroltam fontosság szerint. Amikor ez megvolt, akkor azokat vettem elő, amik a lista elején voltak, tehát fontosak voltak. Ami kevésbé volt fontos, az nem baj ha átcsúszott egy másik időre. Ez csak egy példa, hogy mi lehet a háttérben, a saját példáid neked kell felderítened.

Ha pedig végképp nem megy, akkor jöhet szóba a szakember, aki segít ebben. Vannak kifejezetten stresszkezelésre szakosodott szakemberek. Vannak olyan helyzetek, amik külső segítséget igényelhetnek, például a munkahelyi problémák, hátrányos megkülönböztetésből fakadó problémák, állandóan fennálló problémák, amivel egy idő után már egyszerűen képtelen megküzdeni az egyén és még nagyon sok minden más. Ez mindig egyéni kérdés, hiszen mindenkinek más a tűrőképessége.

Egy biztos: ne hagyd, hogy a stressz uralja az életed, ismerd fel és lépj ellene. Szabadítsd fel az életed a stressztől, mert más nem teszi meg helyetted!

Mindenképp érdemes vele foglalkozni, mert a stressz rengeteg betegség melegágya lehet. (Fülöp Márta: Stressz, megküzdés, 2014) Erről későbbiekben írok majd.

UI: a kép saját

Még szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .